Budapest ----> Sopronbánfalva ~ 220 km.
Pálos- Karmelita kolostor 
A három oldalról hegyekkel övezett falu felett magasodik a Pálos-Karmelita kolostor. A faluból egy kőkorlátos, 82 fellépős barokk lépcsősor vezet fel ide, amelyet pálos remeték építettek 1718-ban. A lépcsőt 1750 körül 14 kőszoborral díszítették, amelyet fertőrákosi puha mészkőből faragtak. Ezek a szobrok (egy kivételével) 1980 óta újra eredeti szépségükben láthatók, mióta meglelték és restaurálták őket.
A községben 1441-ben építettek templomot Szent Farkas tiszteletére. A templomot egy pálos remete gondozta, és pár év múlva megtelepedtek itt a rendtársai is. Sopron város 1482-ben adta át a templomot a pálos rendnek. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a világon. Orbán győri püspök 1483-ban megengedte, hogy kolostorrá alakíthassák át a templomot. Ettől az időtől kezdve búcsújáró helyként szerepel a falu temploma.
1529-ben a Bécs ellen vonuló törökök feldúlták a templomot és a kolostort. A pálosok Bécsújhelyre menekültek, és onnan látogattak időnként haza Sopronbánfalvára. 1614-ben visszatértek, majd a zárda és a templom építésére alamizsnát gyűjtöttek. Ebben az évben elkezdődhetett az újraépítés. A költségeket az Esterházy-, a Széchényi-, a Csáky- és a Nádasdy-családok viselték. Ettől az időtől kezdve Mária ünnepein tömegesen keresték fel Nyugat-Magyarország lakosai a kegyképet.
A pálos kolostorokra jellemző volt a Mária tisztelet. Fekete Mária a pálos szerzetesek patrónája. A kegykép másolatát lehetőleg minden pálos rendi templomban elhelyezték. A másolatok nem szolgai kópiák, hanem sajátos, ízes átköltések. A sopronbánfalvi pálos templomban a Fekete Mária kegykép már a XVI. században a pálosok tulajdonában volt. A Mária kegyképet Hyngeller János pálos művész készítette díszesen faragott rokokó keretben. Ez a mű a czestochowai kegykép egyik legkorábbi hazai másolata.
Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a templomot kiárusították. Az épületeket Sopron városa vette meg. Először a brennbergi bányatisztek kaptak itt lakást, majd helyőrségi kórház lett. A toronyóra Sopronnak jutott, és azt Zoller Ferenc órásmester szerelte fel a Szent Mihály templom tornyára.
A templom épületét 1827-ben a község katolikus hívei vásárolták meg az egyházalaptól, majd helyrehozták és berendezték. A kolostort Zalka János győri püspök vette meg 1892-ben, és átadta a karmelita nővéreknek. Ebben az évben került az ajtó fölé a félköríves fülke a Madonna-szoborral.
A hegyi templomban látható a világ egyetlen templomfalra festett Sztálin-képe. A karzat falán látható freskó 1950-ben készült. Ebben az évben kellett elhagyniuk a nővéreknek a kolostort a sztálini diktatúra miatt. Básti Zoltán a Szent Mihály arkangyal által legyőzött gonoszként jeleníti meg a diktátort.
A szerzetesrendek feloszlatása után a kommunista uralom alatt szociális otthon működött a kolostorépületben. 1993 óta a kolostor üresen állt. 2004-ben Kovács Gábor, a KOGART alapítója megvásárolta az épületet és ott 2010-ben, felújítást követően nonprofit elvonulási, oktatási és meditációs központ nyitotta meg kapuit. A műemlék együttes egy része múzeumként nyitva áll a látogatók előtt.
A pálos kolostorokhoz barlangrendszer is kapcsolódott. A barlang legmélyén kőkoporsóban történt a novíciák "beavatása".
Sopronbánfalván a 3 járatú barlang a Kolostordomb alatt még feltárásra vár.
A karmelita kolostor felújítása 2009-től 2010-ig tartott, amelynek során elvonulási, oktatási és meditációs központot alakítottak ki falai között.
(forrás: sopronikirandulas.hu)
