Budapest ---> Márokföld ~ 284 km.
Márokföld
A veleméri napfénytemplom parkolójában figyeltünk fel, a környék látnivalóit népszerűsítő táblára, s így jutottunk el Márokföldre. A megérkezéskor még nem gondoltuk, hogy a délutánunk nagy részét itt fogjuk tölteni! Alapvetően az Energiaparkot vettük célba, de...
Az első érdekesség a Sökfás temető. Mi nem álltunk meg itt, de annyit érdemes elmondani róla, hogy ez a kihalt, puritán temetkezési "forma", mely az Őrségre jellemző. A reformátusok állítottak a halottaiknak sökfát 
(Kersztények, és az evangélikusok keresztet használnak), mely a helyi nyelvjárásban a süvegfa megfelelője. Az általában tölgyből készült egyszerű fejfának a csúcsát, tetejét süvegformájúnak faragták meg.
A temető után jön a csodás levendulás, majd csakhamar a márokföldi buszmegállóval szemben rálelünk az Energiaparkra, ám mielőtt belemerülnék az itteni élmények taglalásába, meg kell említenem, a bérelhető jurtákat, a Tündérkertet, mely nem más, mint az őshonos magyar gyümölcsfák gyűjteménye. Az országban több ilyen Tündérkert is létezik, értékörzés, s mentés céljából hozta létre Kovács Gyula. erdész, örökségvédő, gyümölcstermesztő, Ambrus Lajos író, és Szarva József színművész.
A kis kitérő után jöjjön a csodás energiák parkja! 2010 telén Leclerc Edit metafizikai oktató, s tanácsadó végigjárta a települést, s számtalan energiapontot rögzített, melyeket később, egy szakértőkből álló kics csapattal pontosított, véglegesített. A parkban ezt a 25 pontot lehet végigjárni.
Szerencsések voltunk, hiszen mi, fokozva az élvezeteket levetettük a cipőnket, s mezítláb sétáluk végig az utat. A megjelölt pontoknál semmi mást nem csináltunk, csak befelé figyeltünk, s jött az energia... ilyen, s olyan. Néhol leültünk, máshol csak megálltunk a kanyargós "ösvényen". A séta után megnéztük, hogy melyik pont mi volt, ahol elidőztünk, ahol... döbbenetes visszaigazolások érkeztek meg hozzánk.
Néhány pontot megemlítek a teljesség igénye nélkül:
- Döntés pont;
- Lélek-szív pont;
- Értelmi pont;
- Föld pont;
- Egyensúly pont;
...és a pontokat a csakráinkhoz is párosítja a kis kiadvány, melyet a bejártanál veszünk ki a dobozkából. Ha nem érez semmit akkor sincs "baj", ám mi csurig töltődtünk a különféle energiákból. Az egyik pont a szomszéd területen található, a kerítés "túloldalán". Talán át sem mentünk volna, de a kapu nyitva volt, s annyi érdekes dolog volt ott, hogy cipőt húztunk, és átsétáltunk. Csakhamar kiderült, hogy a 7 hektáros Természetművészeti parkba sétálunk, mely ÁrtJáró névre van keresztelve. A park ahol a művészek képzelete szabadon szárnyal, a park, ahol alkotások születnek, s az idő múlásával tűnnek el, a park, melyet véleményem szerint a "szomszéd" energiái részben vagy egészben táplálnak, s fürdetnek.
Természetesen a véleményem egyéni, de én lenyűgöződtem a keratívan egyszerű, hétköznapi, s ennek ellenére hosszas percekre rabul ejtő alkotásoktól. A formák, a fények, az anyagokban rejlő varázslatos lehetőségek játéka ez. Megdöbbentő felismerés, hogy sok esetben, a hétköznapi életre oly jellemző túlgondolás, mennyire elveszik itt... Igen talán feladat lehet sokunknak az egyszerű nagyszerűségek apró elemeinek az átültetése a hétköznapokba.
.
Értékelés:
Nem kétséges, hogy az Őrség egy nagyon külölönges vidéke hazánknak! Aki egyszer... biztos, hogy vissza fog ide látogatni! Én Márokföldön olyan mély benyomással gazdagodtam, mint például Zebegényben, Majkon, Taron...
