Budapest ---> Nyergesújfalu ~ 60 km.
Pincefalu
Nyergesújfalu határában, Bajót felé haladva, lesz egy főútról egy "letérő". Az út szélén nagy tábla ... Nyergesújfalu, Pincefalu.
Legutóbb Szurdokpüspöki pincesoráról írtam pár szót az Országjárón. Ott azt írtam, hogy: "...ötvöződik a múlt, és a jelen hangulata. A mátrai szőlőművelés ősi gyökerei itt is megadják a nézelődés mélységét..." A hagyományban itt sincs hiány, hiszen az Ászár-Neszmélyi, vagyis már hivataosan "csak" Neszmélyi borvidéken.
"A Dunántúl északi részén lévő, a Vértes, a Gerecse és a Duna által határolt, az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozó Aszár-Neszmélyi borvidék szőlőtermesztése közel kétezer éves múlttal rendelkezik. A borvidék területén már római korban megkezdték a szőlőtermesztést. Később a középkorban a környéken virágzott a szőlőtermesztés, erről tanúskodnak a Neszmély és Dunaalmás környékére látogató királyaink (Zsigmond, Ulászló, V. László) feljegyzései.
Később az uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő- és bortermelés biztosította a borvidék jó hírét. Azonban török hódoltság idején a lakosság számának csökkenésével, jelentősen lepusztultak a szőlőtőkék. A török hódoltság után, a XVIII. század végére Ászár és környéke ismét jelentős szőlőtermelő vidékké vált. Az itt készült borok magas savtartalma lehetővé tette a hosszabb szállítást is, így jelentős mennyiségben vitték külföldre is. A nemzetközi ismeretséget tovább javította, hogy itt alakult ki a XIX. század második felében az Eszterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete. A XIX. század végén az országszerte pusztító filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott a szőlőben, egyben a fajtaszerkezet megváltozását is előidézve. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy a terület 1959-ben elvesztette borvidék rangját, amelyet – az új telepítéseknek köszönhetően – 1977-ben visszaszerzett. 2009-ben az Ászári-Neszmélyi borvidéket átkeresztelték Neszmélyi borvidékre. Az utóbbi évtizedekben a szőlőtermesztés korszerűsítése a borminőség jelentős javulását és a borvidék rangjának növekedését eredményezte. Napjainkban három jól elkülöníthető körzetben folyik a termelés, az Ászári, a Neszmélyi és a Tatai körzetben." (forrás: petocz.hu)
A pincefalu életét napjainkban már nem csak a szőtőtermesztés, és borkészítés határozza meg. A csodásan megújult présházak, pincék már inkább hétvégi házakként funkcionálnak, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nincs szőlősor, hogy múlt, a hagyomány elsorvadt. Inkább azt érzem, hogy átrendeződött, átalakult, és javarészt hobbi szinten van jelen a szőlőtermesztés. Nem jártam utána, nem kérdeztem rá, nekem ez az érzésem!
Kétségtelen, hogy a környezet nagyon szép. Sok apró kis "ékszer" csillog a rendezett utcákon. Egy szobor, egy kút, a székelykapu...
Bíztatom a Kedves Olvasót, hogy bámészkodjon kedvére, fedezze fel a sok kis apró szépséget, sétáljon át a székelykapun, feledkezzen bele Németvölgy pincéinek, présházainak sokszínűségébe!
Értékelés:
Egy séta, egy kis rácsodálkozás, az utazásban elfárradt végtagok megtornáztatása, s eközben a táj nyugalma, miliője új erőt ajándékoz az Őt csodáló utazóknak! Nem több, s nem kevesebb, és ez pont elég!
Frissítve: 2020. július.
