Kámoni Arborétum
Kámon hajdan egy kis falu volt Szombathely északi részéhez közel, ám a város fejlődése, terjeszekedése miatt mára "beolvadt" Szombathelybe. Az gondolom, hogy az arborétum megközelítése nagyon egyszerű! A szűken vett belváros határán található Petőfi Sándor útról, a táblával jelzett irányba lekanyarodva, tulajdonképpen egyenes út vezet ide. Abban az esetben, ha nem autóval (motorral) érkezett a városba, akkor a (vasútállomástól induló) 12-es vagy a 21-es autóbusszal nagyon gyorsan eljut ebbe a csodálatos "kertbe". Ha szívesen kerekezik, akkor kb 3 km kényelmes tekerés, javarészt remek kerékpárúton, a Petőfi Sándor utca sarkától...
Számomra jó érzés volt megérkezni, melegség járta át a lelkem, amikor beléptem a kapun, az okát nem magyarázom, de ez egy nagyon kellemes érzés volt! A bejárat... az Ökoturisztikai Látogató- és Oktatóközpont épületében talál mosdót, mely megtekintése a kert bejárása előtt megeshet, hogy jó ötlet! A hozzávetőlegesen 5 km hosszú séta első látnivalója, Bánó István erdőmérnök szobra. Jelentős, az arborétumhoz köthető növénynemesítő kutatómunkája, nagy szerepet játszott az arborétum fejlesztésében, a kert tavainak, és az ezeket összekötő csatornarendszerek kialakításában!
A Gyöngyös patak felett "átívelő" hídon elindulva, kezdetét veszi egy nagyon kellemes séta, mely többek között a virágzó rhododendronok színes
Általában amikor elindulok, elindulunk egy kiszemelt szépség felfedezésére, utánaolvasok több helyen, több csatornán annak, hogy mit kell, mit illik tudni az adott helyről. Nos a Kámoni Arborétum múltjáról elég borús dolgokat is olvastam. A kert építését Saághy Mihály kezdte meg a XIX. század második felében. A munkát a fia, István folytatta, melynek eredményeként a II. világháborút megelőző időszakig ötszáznál is több fás szárú, részint örökzöld növényt telepítettek. Ennek a csodálatos gyűjtemények a II.világháború alatt csaknem a kétharmada elpusztult. A fákat kivágták, és a katonák, valamint a lakosság eltüzelte. A parkot az 1950-es években gondozásba vette az Erdészeti Tudományos Intézet, akik tulajdonképpen megmentették a végső pusztulástól, és akiknek köszönhetően ma itt sétálhatunk a juhar, tölgy és fenyőfák lombkoronája által árnyékossá tett sétautakon. A park szélén található Saághy-kastély sajnos nem látogatható, magántulajdonban van!
A patak mentén kezdjük a sétát. A kastély felé haladva, a színpompás Rhododendronok elkápráztatnak minket, és most nem csak a színek kavalkádjára korlátoztam le azt a leírhatatlan sokszínűséget, melyben fürdőzünk. Sajnos nincs a szókincsemben megfelelő szó arra, ami a Tisztelt Olvasó számára is maximálisan visszaadja azt, amit megélek, megélünk! Talán elcsépelt gondolat, és többször használom a kelleténél, de itt is azt érzem hogy a paradicsomban vagyok! Az énekesmadarak szűnni nem akaró koncertje, a kastély melletti tó illata, a sűrű bambuszerdő mely mögött új tér nyílik meg, vagy mégsem? A kertet "behálózó" kis csatornák egységbe olvasztják a kert különböző részeit. A csillogó víztükörben, a kert szépségének egy új dimenziója ölt testet. ...és itt nem csak a vízpart növény és állatvilágára gondolok, hanem az egész kert hangulatára, melynek a víz, egy fontos eleme!
Botanikai kör, fotókör, színes virágok, gömbölyded ezerszínű cserjék, a lombokon átszűrődő késő délutáni fények játéka, a kis zubogó, vagy vízesés mely körül... talán sikerült úgy kiválogatni a fényképeket, hogy érzékelhető lesz mindaz, amit oly nehéz megfogalmazni. A színek, a formák, a fények az illatok , és a tükröződések kertjében helyet kapott a mély, tisztelettel átszőtt emlékezés is. Az alapító, Saághy István körtefából faragott szobra a "középső" tó mellett kanyargó ösvény mentén található. Igen, a fiút befejezte az édesapa munkáját, "készre" formálta az álmot, és így őt tartják az arborétum alapítójának!
Látogatásunkkor esküvői fotózás zajlott, miközben a násznép már a bejárat melletti tisztáson várta az ifjú párt. Igen, az arborétum esküvői helyszín is, mely minden bizonnyal nem csak annak köszönhető, hogy "csak egyszerűen" szép, hanem annak is, hogy a kert karbantartása, ápolása sincs elhanyagolva. A 2010- 2011-ben végzett felújítás, a kert növényvilágának gazdagítását sem hagyta figyelmen kívül! Több ezer új növényt ültettek el, valamint a régi sziklakert helyén, a tó partján került kialakításra az arborétum egyik leglátványosabb része, a dendrocolor sziklakert, melyről annyit kell tudni, hogy ez egy különféle színű növénycsoportokból álló terület, mely nagyon különleges látvánnyal örvendezteti meg a látogatókat. A dendrocolor sziklakert megálmodója, Saághy István volt, aki önképzéssel vált világhírű dendrológussá!
Értékelés:
Veszélyes dolog belépni az arborétum kapuján, ugyanis mintha egy különös időkapun lépnénk át. A percek észrevétlenül peregnek... mert jó itt lenni! Amire figyeljen, hogy emlékeim szerint alig, vagy egyáltalán nem láttam szemetest, ami nem negatív kritika! Sőt!!!!
2023-05-22
