A várat a 13. században építtette – a tatárjárást követő időszakban – a környéket uraló Kacsics nemzetség Illés ágához tartozó Simon bán. Földesurai Csák Máté uralma előtt kénytelenek voltak fejet hajtani a 14. század elején. De halála után, 1320-ban csatlakoztak Károly Róbert király seregeihez, így váruradalmuk – melynek a környékbeli falvak szolgáltak – ismét hozzájuk került. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1411-ben a Szécsényiek kezére jutott, majd 1450-ben cseh husziták szállták meg Salgót, tíz év elteltével Hunyadi Mátyás seregei verték ki őket.

A 16. századra megérkező török áradat a környéket is fenyegette, a Derencsényi Farkas nemes úr tulajdonában lévő várat igyekeztek megerősíteni. Mindez hiába volt, hiszen a Zagyva Ferenc kapitány által vezetett védők egy szóra megadták magukat. Ide kapcsolódik egy legenda, mely szerint 1554 őszén érkezett a törökök követe, hírül adva, hogy a szécsényi bég, Kara Hamza óriási ágyújával szétrombolná a várat, hacsak fel nem adják magukat, mert ez esetben szabadul elvonulhatnak. A védők ezt az ajánlatot azon nyomban elfogadták, mert a szemben lévő hegycsúcson álló kerekekre fektetett hatalmas fatörzset a ködös időben nagy erejű ostromágyúnak nézték.

Így került csellel a vár pogány kézre, amit majd negyven év múlva a királyi sereg egy komoly ostrom árán, de visszaszerzett. A bevonuló katonaság megsemmisítette a maradék védőműveket, így az idő múlását még jobban megsínylette.

Petőfi Sándor 1845 nyarán látogatta meg a várromot, az itt szerzett lenyűgöző élmény hatására született meg Salgó című költeménye. A költő látogatásának emlékét emléktáblával örökítették meg. Ráadásul egy helyi monda is őrzi Petőfi itt jártának emlékét, miszerint a költő lóháton érkezett, és felugratott a várkapu melletti kis sziklára. A patkó nyoma a mai napig látható.

A várat végül 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították, majd komolyabban az 1980-as években kezdték meg feltárni és helyreállítani, ezzel megmentve azt a pusztulástól. A fennmaradt maradványokból arra lehet következtetni, hogy a vár eredetileg három részre oszlott. A felső vár a szikla tetején állt, melyet a középső vár körülvett. Az alsó vár nyomait az északnyugati oldalon megmaradt néhány rom őrzi.

 

forrás: 

kirandulastippek.hu

varlexikon.hu