Zempléni-hegység
Az Északi-középhegység legészakibb láncszemeként tornyosul előttünk a ma Szlovák területen lévő Eperjestől (Prešov) Tokajig húzódó 120 kilométer hosszú, 50 kilométer széles hegység. Elnevezése nem is olyan egyszerű, bár a köznyelvben Zempléni-hegységként ismert, a különböző szaktudományok más-más névvel illetik. A tájat kutató híres geográfus, Cholnoky Jenő Eperjes-Tokaji-hegysornak nevezte és a Kárpát-medencét tárgyaló földtani munkák máig így említik. A trianoni döntés óta a hegységet az elszakított Eperjesi-hegység nélkül – NagyMilictől Nagy-Kopaszig – immár Tokajihegységnek nevezik számos forrásban. A szlovákok a Darnói-hágótól Nagy-Milicig terjedő hegységet újabban 
Szaláncihegységnek írják. A turista irodalomban egyöntetűen a Zempléni-hegység elnevezés terjedt el, mely szintén Cholnokytól származik 1936-ból. Sokan vitatják ennek jogosságát, hiszen a történelmi Zemplén Vármegye területéből csak nagyon kevés maradt meg Trianon után, a terület nagy része Abaúj Vármegyéhez tartozott. Princz Gyula , híres felfedező-geográfusunk azt javasolta, hogy jellegzetes, sátor formájú hegyeiről nevezzék a hegységet Sátorhegységnek. Számos leírás és atlasz át is vette ezt az elnevezést, azonban mégsem gyökeresedett meg a közbeszédben. Írásunkban mi is a „Zempléni-hegység”, vagy egyszerűen „a Zemplén” kifejezéseket használjuk a terület leírására. A hegységet keletről a Hernád-folyó, északról az államhatár, illetve a Szalánci-hegység (Slanské vrchy), északkeletről a Zempléni-dombság (Zemplínské pahorky), délkeletről a Bodrog-folyó, délről pedig az
Alföld határolja. A hegység északi hegyeit Milic-csoportnak nevezzük, a Háromhutai hegycsoportot Központi Zemplénnek mondjuk, míg az őket elválasztó hosszúkás medencét Hegyköznek hívjuk. A Molyvás-hegycsoport alkotja a Dél Zemplént, míg a hegyvidéket körülölelő hegylábakat délkeleten Hegyaljának, keleten pedig Abaúji Hegyaljának nevezik. A táj önálló csoportja délnyugaton a Szerencsi-dombság és legdélebbi ponton a Tokaj-hegy (Nagy-Kopasz). Geológiailag önállónak tekinthető az országhatáron éppen csak átnyúló Vitányi-rög. A turista térképek gyakorlatát követve, praktikus okokból, többször beszélünk északi és déli Zemplénről, mely természetesen csupán önkényes kettéosztása a hegységnek a Fony – Regéc – Háromhuta – Rudabányácska képzeletbeli vonal mentén.
Forrás:
Druzsin József - Zempléni-hegység Útikalauz (részlet)
