A vár pontos keletkezéséről nincs adatunk, de Anonymus is említést tesz róla, valószínűleg már a népvándorlás korában állt a hegyen földvár. Később a szlávok építettek itt hatalmas kővárat, melyet Novigrad-nak (Újvár) neveztek el, innen ered a megye névadó településének a neve.

Szent István király adott városi rangot a vár körüli településnek, és a vármegye első székhelye lett. A tatárjárás során Nógrádvárosa elnéptelenedett, és később sem nyerte vissza egykori jelentőségét. Ezután a váci püspök birtoka lett, a husziták támadásától tartva megerősíttették a várat. Mátyás idején Báthory Miklós püspök felügyelte, helyreállították az idők során romossá vált várat, és egy háromemeletes reneszánsz palotatornyot csatoltak hozzá, királyi birtokká vált.

A mohácsi vész idején Szapolyai Jánosé volt, majd Ferdinánd király, 1544-től pedig 50 évig a törökök birtokolták, aztán ismét magyar kézre került. 1663-ban a törökök újra elfoglalták, de 1685-ben egy villám felrobbantotta az öregtoronyban lévő lőporraktárt, így a várat magára hagyták. Bár a 18. század elején a helyreállítását és megerősítését tervezték, egy komolyabb ostromnak így sem tudott volna ellenállni, ezért a császári csapatok közeledte miatt a kurucok lerombolták. Ezzel hadászati szerepe teljesen megszűnt, a maradék romokat az időjárás és a környék lakossága bontotta tovább.

A vár leírása

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, külső és belső várból álló nógrádi vár meglehetősen romos, a 90-es évek végén egészítették ki a maradványokat az Új-Olaszbástyával, ellátták egy védőtetővel a kerek rondellát és felállították az országzászlót is. A meglehetősen nagy kiterjedésű fennsíkon álló romok közül a felkiáltójelként meredező öregtorony háromemeletes fala a legnagyobb maradvány. A falakról és a bástyáról csodás kilátás nyílik a falura, a Börzsöny hegyeire.

A sarokbástya alatt Millecentenáriumi emlékmű áll a magyar honfoglaló vezérek képmásainak kopjafáival. A hét vezér mellett, Álmosnak is van kopjafája.

forrás:kirándulástippek.hu

kép:szepmagyarorszag.hu