Cserehát

A Cserehát az Északi-középhegység részben erdőkkel borított dombvidéke. A szlovák-magyar határtól délre, a Bódva és a Hernád között, a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 250-300 méter. 

A Cserehát mintegy hidat képez a Bükk-vidék, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység között. A tájat barna talajú domb- és hegyhátak, valamint a közöttük húzódó széles völgyek jellemzik. A terület keleti részén, a Hernád völgye felé a hegyhátak valamelyest magasabbak, szép kilátást nyújtva a Bükk és a Zemplén vonulataira.

A dombvidék legmagasabb csúcsa a 340 méteres Kecske-pad (Irotai-tető), Irotától északra, míg a legalacsonyabb pontja Szikszó környékén van (115 m). A dombok dél felé fokozatosan ellaposodva, szinte észrevétlenül olvadnak bele az Alföld síkvidékébe.

Területét barna erdei talaj borítja, az alacsonyabb részeken agyagos homokpadokkal; néhol márványszerű, aprókristályos mészkő is található, elszigetelt előfordulásokban. Ilyen a vidék legidősebb kőzete, a szürke erezésű rakacai „márvány”.

A csodálatos dombvidék a cseres-tölgyes erdeiről kapta  a nevét, melyek egykor a tájat sokkal nagyobb területen borították, mint napjainkban.

Szinpetri határában

Forrás:Wikipedia

Fénykép: saját készítés