Források, bányák, árok és arborétum!

A Nyugat-Mátra szélén, a Zagyva völgyében található Tarról, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark, és a sztúpa kapcsán már évekkel ezelőtt írtam. 

Azt gondolom, hogy ha valakit megkérdezünk, hogy mi jut eszébe Tarról... csak remélem, hogy nagyon keveseknek kerekedik ki a szeme, a többség szerintem rögtön a sztúpát említi, és csak kevesen folytatnák a felsorolást, a Szakadás-árokkal, a Tuzson Arborétummal...

Javaslom, hogy a tari kirándulást kezdjék a község szépségeinek felfedezésével! Szerintem kiváló kiindulási pont lehet a kis kálvária, mely a helyiek összefogásával épült. A stációképeket Antal Gergely helyi kerámikus készítette. A váci püspök által felszentelt kálváriától néhány lépésre található a Szent Mihály templom, melyet a középkorban emelt fal ölel körbe. Számomra valamiért különös érzés volt belépni a templom kertjébe. Ritkán érzek ilyet, de amit itt éreztem, talán Egyházasdengelegen éltem át utoljára, ám ezt az érzést igen nehéz szavakban "életre kelteni"...

A templom mellett található Tari Lőrinc udvarházának romja, mely szabadon látogatható. Ottjártamkor a Muzsikál az erdő című rendezvénynek adott otthont, melynek keretében fantasztikus műsorokkal, és színvonalas kirakodóvásárral várták a látogatókat! 

A templomtól a kék kereszten illetve Mária-út lila jelzésén lehet elindulni a Csevice- források irányába. Taron még talál két, a turistákat segítő útjelzőt, de sajnos az út további részén már nincs több, pedig...

A községből az Attila utcán sétálunk ki. Balra feltűnik a 21-es út mellett található Buddha-park hófehér sztúpája, templomja, és az épülő Szkíta Templom valamint Kőrösi Múzeum... de valóban csak pár percig látható Tar méltán híres kegyhelye! Csakhamar elrabolja a tekentetünket a Fehérkő-bánya csodás szikláinak látványa! Ahogy közelebb érünk, feltűnik egy romos épület, mely vélhetően a bányához tartozott, de ez mit sem számít, hiszen a kék ég, a zöld több árnyalatát megmutató erdő és a fehér sziklák bűvöletében fürdőzve, bármi lehetne itt! Annak ellenére, hogy megbabonázott bennünket a látvány, nem mentük fel a bányához, ezért nem tudok pontos leírást adni arról, hogy merre kell menni, s milyen az út felfelé! Elvileg a mészkőbánya közelében van egy bazaltbánya is. Erről egy helyi polgárőrtől tudok, tehát már csak a "merre" kérdésre kéne választ kapni! Egy következő tari túra lehetséges célpontja lehet a bányák felfedezése!

A bányával "szemben", a turistaút mellett található az Alsó-Csevice forrás, mely látogatásunkkor teljesen száraz volt! 

A ráérősen csordogáló Csevice-patak mellett folytatjuk a sétát a "muzsikáló" erdőben. A Felső-Csevice forrásnál pár percet megpihenünk.  A csordogáló víz enyhén szénsavas... de a linkben pontosan el tud  olvasni minden lényeges dolgot a vízről! A forrás mögötti ösvényen felkapaszkodunk, s elsétálunk egy csodás kilátási ponthoz, ahonnan a túránk következő állomására is rá lehetett látni, a Szakadás-árokra!

A forrástól, a Szakadás-árok "bejáratáig" visszatérünk a kijelölt turistaútra... A rövidke séta alatt már kapunk egy kis ízelítőt abból, ami a Szakadás-árokban vár ránk, hiszen az út mellett kanyargó patak medrének vonalát, helyenként fantasztikus sziklák határolják.  

A kijelölt turistaútról, az online térkép áldásos segítségének, valamint az éppen felbukkanó térerőnek köszönhetően, egy árnyas útra térünk le (balra), mely néhány méter megtétele után egy magasleshez ér (az egyetlen olyan út melyen autók is tudnak menni). Az utat egy "magas villanypásztor" kerítés zárja le, ám az ismeretlen gondos  gazda, létrát készített az akadály leküzdéséhez. Ezt a létrás produkciót megismételjük a "lezárt" terület másik oldalán is... és csakhamar ott a mélység! Az első biztonságosnak ítélt lejárónál lemegyünk a kanyonba. Sajnos látni az ember jelenlétét, s értelmezhetetlen számomra amit látok, de csak a szépre szeretnék emlékezni, melyben méterenként fürdőzünk! A látogatásunk hosszabb, csapadékmentes időszakban volt, s ennek ellenére sok helyen találkoztunk saras, vizes szakaszokkal! Tulajdonképpen ezen nem kéne csodálkozni, hiszen ezt a utat, a Csevice medreként jelöli az általunk használt térkép. 

Az ároknak vannak olyan részei, ahol nagyon kell figyelni, hogy hová lépünk, fatörzseken kell egyensúlyozni, mohás, nedves sziklákba "kell" kapaszkodni! A szurdok szélessége igen változó. Szélesebb, s helyenként megesik, hogy bizony kimondottan szűk szakaszok váltják egymást. Gyakoriak a bedőlt fákkal, mohás, páfrányos sziklákkal, üregekkel tarkított részek! Kérem Önt, hogy csak addig menjen, menjenek, amíg azt érzi(k), hogy... Itt nincs térerő, nem tudni mikor vetődik erre a következő ember! Ezt kérem tartsa szem előtt! Nincs értelme a hősködésnek! Mi sem mentünk el az árok végéig, mert volt egy pont, melynek a megmászását nem ítéltük elég biztonságosnak, s ezért visszafordultunk, de így is amit láttunk, az káprázatos volt!

Fontos információ lehet, hogy az árokban való barangoláshoz erősen javasolt a jó túra, vagy kirándulócipő, mely nem hátrány, ha bírja a vizet is! A másik dolog, ami biztos vagyok benne, hogy van akinek fontos adalék, hogy rengeteg kisebb, s nagyobb repülő rovar választotta életteréül, ezt a különleges mikroklímájú "vidéket"...!

Visszaúton nem csak a kerítéseket másztuk meg, hanem a magaslest is ...ettünk, ittunk, összszedtük a hulladékot, és indultunk tovább! 

A következő, s egyben utolsó látnivaló, a Tuzson Arborétum  Fenyvespusztán, mely 2017-ben "Nógrádikum" díjat kapott!

. Tarról, azon az úton melyen mi is jöttünk, egy átlagos magasságú hétköznapi autóval is el lehet jutni Fenyvespusztára , de a helyi polgárőr szerint Nagybátonyból aszfaltozott út is vezet ide!

Mint a csatolt linkben olvasható, az arborétum ingyenesen, bármikor látogatható. Kérem Önt arra, hogy kezelje a helyén az ingyenes szót! Ha eljön ide (kb. 5 km. séta Tarról) ne várjon  olyan élményt, mint egy belépődíjas arborétumban. Ez egy bekerített terület, ahol számtalan szépséges, idegenhonos, főként tűlevelű fát talál. Az ösvények helye is csak sejthető... de ez a kis édenkert pont így szép! Pont így jó a kis híd, mely a Szalajka-patak felett "ível" át, pont így jó a... Sok fa törzsénél látható tábla, és gondolom, hogy sok fa törzsénél már nincs meg... Mi egy fa tövében letelepedtünk, s percekig  csendben üldögéltünk, s ha képletesen is, de részének éreztünk magunkat ennek a hangos csendnek, a természet nagy egészének! 

Értékelés:

Csodaszép látnivalók, különleges élmények, s valóban csak kevesek által ismert, s felfedezett környék! Ki tudja, megeshet, hogy jobb ís így, hogy még nincsenek táblák, meg nyilak...